Egy logopédus véleménye a babajelelésről

imageA babajelelésről beszélgettünk Bűdi Boglárkával, aki gyógypedagógus, logopédus, pszichopedagógus és autizmus specialista. Tanulmányait az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon végezte és főleg kétnyelvű, beszédfogyatékos, mozgássérült és autizmussal élő gyermekekkel dolgozik. Szívügye a korai életszakasz, a beszéd, nyelvi,- és kommunikációs készségek fejlesztése az említett területeken. A minél korábbi beavatkozás, a megelőzés és a team-munka elkötelezett híve.

 

 

Szakmai szemmel neked, mi a véleményed a babajelelésről?

 

Szerintem a babajelelés azért hasznos, mert használatával a babák már a beszéd előtti, azaz a preverbális szakaszban is képesek a kézjelekből értelmezni, hogy a velük kommunikálni kívánó szülő/felnőtt mit is szeretne tőlük. A kézjelek erős vizuális ingerek, amik segítik a beszédet még nehezen értő babák számára az információ gyorsabb és könnyebb feldolgozását, a korai életszakaszban sokkal informatívabbak számukra, mint a beszéd. Emiatt kevésbé lesznek frusztráltak, hiszen megértik, hogy a külvilág mit szeretne tőlük, és később ők is ki tudják fejezni a szándékaikat, amikor maguk is elkezdik használni a babajeleket. A babajelelés segíti a beszédértés és a beszédészlelés fejlődését, a korán elkezdett hatékony kommunikáció pedig felgyorsíthatja, de mindenképpen könnyebbé teszi a beszédfejlődés további szakaszait, ezzel együtt más készségek tanulását is.

 

 

Milyen beszédfejlődési szakaszok vannak, és mi szükséges ahhoz, hogy a gyermek elkezdjen beszélni?

 

A beszédfejlődés első másfél évében, az úgynevezett preverbális szakaszban a sírás mellett először megjelenik a véletlenszerű gőgicsélés és gagyogás. Ezután egyre felismerhetőbbé válnak az anyanyelv hangjai, hangkapcsolatai. A gyermekek ezzel együtt folyamatosan tanulják a kommunikáció mintázatát is, aminek legjellegzetesebb jelenségei a „párbeszédszerű gagyogás”, a beszélőváltás, intonáció, szerepcsere a szülők és a baba között. Már ebben a korban is rendkívül fontos az utánzás és a megerősítés, hiszen ez nélkülözhetetlen az aktív beszéd megjelenéséhez. Mivel a nyelvi megértés mindig megelőzi a produkciót, a beszédfejlődés során az értelmi fejlődés megugrása és a beszéd megindulása közötti időszakban felgyülemlő passzív szókincs aktivizálódik, amikor a gyermek elkezd beszélni. Az első értelmes szó az első év vége felé történik meg, de ebben a pillanatban a beszéd fejlődésének már óriási előzményei vannak. A beszéd elsajátításához ugyanannyira fontos az ép hallás, az ép hangképző szervek, az ép idegrendszer akárcsak a beszélő közeg és a szociális környezet, hiszen a hatékony kommunikáció csak így fejlődhet ki – ha nincs kihez beszélni, akkor nincs miért megszólalnia a gyermeknek. A beszélni nem tudó gyermek is már élénken kommunikál a környezetével, sokan saját kézjeleket is használnak. A gyermekek a beszélő környezet alapján tanulják meg a saját anyanyelvük nyelvtani szabályait és azok helyes használatát. A helyes beszédpélda, a rendszeres könyvolvasás, mondókázás, ritmizálás és éneklés pedig segíti a beszédértés és beszédészlelés fejlődését.

 

Véleményed szerint akadályozza, vagy késlelteti a beszéd fejlődését a babajelelés?

 

A babajelelés nem késlelteti, sőt elősegíti a beszédfejlődést, hiszen a kommunikációs szándékot erősíti a gyerekekben. A több csatornán beérkező információ pozitívan segíti az idegrendszer fejlődését az agy legintenzívebben fejlődő időszakában, amit kutatások is igazolnak. A babajeleket a szülő mindig hangzó beszéddel mutatja, be ez által biztosítja a beszélő közeget. Lehetőséget kínál a gyermekének, hogy a mondandójához a babajelet, vagy a szavak különféle változatait használja kommunikációja során.

 

 

Mi hátráltatja inkább a beszédfejlődést egy egészségesen fejlődő gyermeknél?

 

A beszédfejlődést nehezítheti többek között a lassú mozgásfejlődés, a kimaradt mozgásfejlődési szakaszok, a mozgáshiány, a korai életkortól rendszeres és hosszú ideig tartó tévénézés. Negatív hatással lehet a beszédfejlődésre még a kicsi kortól elhúzódó olyan betegségek, amik a beszédszervekre vannak hatással – pl. hurutos megbetegedések, elhúzódó fülgyulladás, allergia, sorozatos mandulagyulladások, amik az ép hallást csökkentik, így a gyermekek nem hallják tisztán sem a mások, sem a saját beszédüket, ennek következtében nem valósul meg az a visszacsatolás, ami alapján helyes beszédet elsajátítják.

 

WP_20140606_006

 

 

Mit gondolsz a babajelelő gyermek agytevékenységre, milyen hatással van a babajelelés?

 

Elősegíti az értelmi fejlődést és megalapozza a későbbi tanulási képességeket, mert a babajelelés közben a tanulás hármas megerősítés formájába történik. Mivel az információ több csatornán jut el a babákhoz (vizuális csatornán, mert látja, amit jelelnek neki, auditív csatornán, mert hallja a jelhez kapcsolódó szót és cselekvéses csatornán, mert a jeleléssel megerősíti a szó beépülését a saját nyelvi szótárába). Rövidtávú pozitív hatása annak, hogy a szavak tanulása és a kommunikáció fejlődése több oldalról van megtámogatva intenzívebb és gyorsabb beszédfejlődést eredményezhet.Hosszútávon az intenzívebb értelmi fejlődés eredményeként könnyebb lehet az olvasás-, írástanulás és a szövegértés az iskolában, ami sokkal hatékonyabb tanulást eredményezhet a későbbiekben is.

 

Szakmai szemmel, vajon miért intenzívebb a nyelvi fejlődés, miért jobb a nyelvi készsége egy babajelelő kisbabának?

 

A korán (akár 1 éves korban) elkezdett babajelelés segíti a gyermekek beszéd és nyelvi fejlődését, mert a több csatornán megerősített és sokat ismételt információk hatékonyabban és gyorsabban épülnek be a gyerekek beszédébe.

 

Mi az oka annak, hogy általában a többnyelvű családokban a gyermekek később kezdenek el beszélni? Milyen hatással van a babajelelés a kétnyelvű gyerekekre?

 

Tapasztalataim szerint nem minden kétnyelvű gyermek kezd el később beszélni, sokszor épphogy nagyobb a nyelvi kreativitásuk, és a fantáziájuk is gazdagabb. Sőt bizonyos gyermekek nyitottabbak, aktívabbak és könnyebben teremtenek kapcsolatot egynyelvű társaikhoz képest. A kétnyelvűség esetén nem a beszédfejlődés késik, inkább arról van szó, hogy több ideig tart mire eldöntik, hogy kivel, milyen szituációban, milyen nyelven kell társalogni. Az egynyelvű gyerekeknél is előfordul, hogy később kezdenek el beszélni, azonban minden gyerek a saját tempójában fejlődik függetlenül attól, hogy egy vagy két nyelven beszélnek hozzá. A babajeleknek különböző anyanyelvű szülők gyermekei esetében abban van jelentősége, hogy míg a szülők különböző nyelven beszélnek egymással és a babával is, de a babajelek formájában a beszéd kezdete előtt számukra jelen van egy közös szótár. A vizuális ingerek a korai életszakaszban sokkal erősebbek, és sokkal könnyebb nekik jelentést tulajdonítani, így a gyermek könnyen megérti a különböző nyelven beszélő szüleit és a jelhez később társítani tudja majd a szavakat a megfelelő nyelven.

 

 

Mikor kell gyanakodni megkésett beszédfejlődésre vagy egyéb beszédfejlődést gátló tényezőkre?

 

A tipikusan fejlődő gyermeknek 2 évesen legalább 50 szó/hangutánzó szót használ aktívan, míg passzív szókincse további 100-150 szót tartalmaz. Az a tapasztalat, hogy a fiúk általában később kezdenek el beszélni, de a 2 éves kor náluk is vízválasztó.
A megkésett beszédfejlődés tünetei lehetnek:

  • A preverbális szakaszban valamilyen eltérést vagy furcsaságot észlelünk Pl:nem, vagy túl egysíkúan, esetleg túlrekedten gagyog a gyermek

  • Túl lassan reagál a környezeti ingerekre

  • Lassú a beszédritmusa.

  • Ha 2 éves korában még nem használ 50 szót, ami lehet hangutánzó szó, szókezdemény, vagy saját szó.

  • 3 évesen még nem kezdett el beszélni, vagy a beszéde nehezen érthető és nincs egyértelmű hallási, idegrendszeri és, beszéd képzőszervi probléma.

  • Hangutánzókban beszél.

  • A szókincse szegényes, sivár

  • A beszédértése viszont jó, tehát elvégzi az utasításainkat, ha arra kérjük nyissa ki az ajtót, megteszi, mégis sokáig csak egyszavas, vagy két-három szavas, nyelvtanilag helytelen mondatokat használ – pl.tátá vá (tátá vár), ehe ihi. (Lehel kicsi), üt a na (süt a nap).

 

Ilyen esetekben a logopédiai kezelés mellett az otthoni babajelelés nagyban segítheti a gyermek és a szülő mindennapjait, hiszen ezzel is csak kommunikációs szándékot erősítjük benne a beszéd indulásáig azzal.

 

Magyarországon a babajelelés a logopédiai gyakorlatban még nem terjedt el, megkésett beszédfejlődésű gyermekeknél nem tudok róla, hogy a szakma széles körben használná. Beszédindításban az autizmussal élő gyermekek esetében alkalmazunk gesztusokat, jeleket nagy sikerrel. A gyógypedagógia alkalmaz kézjeleket, gesztusokat a hallássérült, a mozgássérült, a súlyos halmozottan sérült és az autizmussal élő gyermekek esetében alternatív és augmentatív kommunikációs módszerekként, amikkel a gyermekeket megtanítja kommunikálni másokkal, hogy képességeiknek megfelelően a lehető legnagyobb mértékben érvényesülni tudjanak

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..